Fogalomtár: gregorián misesorozat, miseszándék, miseadomány és más fogalmak

Az alábbiakban – betűrendben – azokat a fogalmakat magyarázzuk el, amelyekkel az elhunytért vagy más szándékra kért szentmise kapcsán találkozhat. Minden szócikk külön is olvasható; ahol a témát bővebben tárgyaljuk, hivatkozást adunk.

A szentmise alkalmazása

Az alkalmazás (lat. applicatio) azt jelenti, hogy a pap egy konkrét szentmisét meghatározott szándékra ajánl fel – egy adott személyért vagy egy adott ügyben. A pap bárkiért alkalmazhatja a szentmisét, élőkért és elhunytakért (901. kánon). Minden elfogadott adományért külön szentmisét kell alkalmazni (948. kánon). Az alkalmazás különbözteti meg a „szándékra” bemutatott szentmisét a név puszta megemlítésétől az egyetemes könyörgésekben. Lásd miseszándék.

A Mennyei Udvarhoz

A „Mennyei Udvar” a menny régi elnevezése – a Szentháromság, akit Mária, az angyalok és a szentek vesznek körül. A Mennyei Udvarhoz bemutatott szentmisék Lengyelországban és Fehéroroszországban ismert jámbor szokás: egy élő személyért, egyetlen szándékra bemutatott szentmisék sorozata, a mennyei lakók közbenjárását kérve. Białyniczében harminc szentmiseként fogadjuk el. Néha „élőkért mondott gregorián misesorozatnak” is nevezik, bár önálló gyakorlatról van szó. Lásd A Mennyei Udvarhoz.

Białyniczei Szűzanya kegyhelye

A Białyniczei Szűzanya kegyhelye Białyniczében (Minszk–Mogiljovi főegyházmegye, Kelet-Fehéroroszország) a gyermekét tartó Mária csodatévő képének tiszteleti helye. 1624-től a karmeliták gondozták; a képet 1761-ben koronázták meg, Białyniczét pedig „litván Częstochowának” nevezték. A plébánia miseszándékokat fogad el, az adományok a papokat és a kegyhely újjáépítését támogatják. Lásd a Białyniczei Szűzanya kegyhelye.

Búcsú

A búcsú a bűnök – bűnösségük tekintetében már megbocsátott – ideig tartó büntetésének elengedése Isten előtt, amelyet a megfelelően felkészült hívő meghatározott feltételek mellett nyer el az Egyház közvetítésével (KEK 1471). A búcsú lehet részleges vagy teljes; felajánlható önmagunkért vagy az elhunytakért. A búcsú nem szentmise és nem gregorián misesorozat – az elhunytak megsegítésének külön formája. Lásd teljes búcsú az elhunytakért november 1–8.

Évfordulós szentmise

A halál évfordulóján bemutatott szentmise az elhunytért halála napján (vagy ahhoz közel) kért szentmise. A szokás az ókorig nyúlik vissza – Tertullianus 200 körül ír az elhunytakért az évfordulón bemutatott áldozatokról. Az első évfordulót a liturgikus előírások külön kiemelik (A Római Misekönyv általános rendelkezései, 381). Lásd szentmise a halál évfordulóján.

Gregorián misesorozat

A gregorián misesorozat harminc szentmise, amelyet harminc egymást követő napon mutatnak be egyetlen elhunyt szándékára. Nevét Nagy Szent Gergelytől kapta. A szentmiséket különböző papok és különböző templomokban is bemutathatják; a pap hibáján kívül megszakadt sorozat megőrzi gyümölcseit, de mielőbb ki kell egészíteni. A gregorián misesorozat az Egyház által elismert jámbor gyakorlat, nem dogma. Lásd mi a gregorián misesorozat.

Gregorián szentmisék

A gregorián szentmisék a gregorián misesorozatot alkotó harminc szentmise. Nevük Nagy Szent Gergely „Dialógusaira” (IV. könyv) utal: a pápa elrendelte, hogy az elhunyt Justus szerzetesért harminc napon át mutassanak be szentmisét, aki az utolsó szentmise után megjelent egyik rendtársának, és elmondta, hogy megszabadult. 1884-ben a Búcsúk Kongregációja a hívek e szentmisékbe vetett bizalmát jámbornak és észszerűnek ismerte el. Lásd a gregorián szentmisék története.

Halottak napja

A halottak napja minden megholt hívő november 2-án tartott emléknapja. Míg a november 1-jei mindenszentek ünnepe a mennyben üdvözültekről szól, halottak napja az imádság napja azokért az elhunytakért, akiknek még szükségük van a megtisztulásra. Az évenkénti megemlékezést Clunyi Szent Odiló vezette be kongregációja kolostoraiban (11. század). Lásd halottak napja – ima és szentmisék az elhunytakért.

Harmincadnapi szentmise

Lengyel nyelvterületen „trzydziestka” a neve annak az egyetlen szentmisének, amelyet az elhunytért a halála vagy temetése utáni harmincadik napon mutatnak be. A szokás Izrael harmincnapos gyászára utal Áron és Mózes halála után (Szám 20,29; MTörv 34,8). Nem szabad összetéveszteni a gregorián misesorozattal: ez egy szentmise, nem harminc; a kettő egyszerre is folyhat. Lásd szentmise a temetés után.

Húsvéti szent háromnap

A húsvéti szent háromnap a liturgikus év három legfontosabb napja: nagycsütörtök esti, az utolsó vacsorára emlékező szentmisétől nagypénteken és a húsvéti vigílián át a feltámadás vasárnapjának vesperásáig tart (A liturgikus év és a naptár általános szabályai, 19). Nagypénteken és nagyszombaton napközben nem mutatnak be szentmisét, ezért ilyenkor a gregorián misesorozat megszakítása megengedett. Lásd megszakítható-e a gregorián misesorozat.

Kilenced

A kilenced (lengyelül nowenna, a latin novem – kilenc szóból) kilenc napig tartó imádság. A szentmisékből álló kilenced kilenc, egymást követő napokon ugyanarra a szándékra bemutatott szentmise: elhunytakért (egy vagy több személyért, például a szülőkért) vagy élőkért egy konkrét szükségben. Jámbor szokás, nem külön szertartás. Lásd kilenced az elhunytakért, kilenced az élőkért.

Közös szándékú szentmise

A közös (gyűjtött) szándékú szentmise egyetlen szentmise, amelyet sok olyan adományozó szándékára mutatnak be, akik külön-külön adtak adományt. Az Egyház kivételként engedi meg: csak akkor, ha minden adományozót előzetesen kifejezetten tájékoztattak, és ő szabadon beleegyezett; a beleegyezést nem szabad vélelmezni (Mos iugiter dekrétum, 1991; 2025-ös dekrétum). A gregorián misesorozat, mivel egyetlen elhunytért bemutatott sorozat, nem lehet közös szándékú. Lásd közös szándékú szentmise és egy szándékra felajánlott szentmise.

Megemlékezés az elhunytakról

Az elhunytakról való megemlékezés (lengyelül wypominki) olyan imádság, amelynek során felolvassák az elhunytak nevét, a közösség pedig imádkozik értük – a szokás az ókori diptichonokig nyúlik vissza. Lehet egyszeri, nyolcadot átfogó (november 1–8.) és egész éves. Nem szentmise az elhunyt szándékára, hanem a plébánia közös imája; Białyniczében a neveket egész évben a vasárnapi szentmise előtt olvassuk fel. Lásd éves megemlékezés az elhunytakról.

Miseadomány (misestipendium)

A miseadomány, régebben „misestipendium”, önkéntes ajándék, amelyet a papnak adnak, hogy a szentmisét meghatározott szándékra alkalmazza (945. kánon). Ezzel a hívek hozzájárulnak az Egyház javához és lelkipásztoraik ellátásához (946. kánon). Nem a szentmise ára: még a kereskedés látszatát is kerülni kell (947. kánon). A szokásos adomány összegét az egyháztartomány püspökei határozzák meg (952. kánon). Lásd miseadomány.

Miseszándék

A miseszándék az a kérés, hogy a szentmisét egy konkrét személyért – élőért vagy elhunytért – vagy egy konkrét ügyben ajánlják fel: az egészségért, hálából, évfordulón. Rövid megfogalmazással fejezik ki, amelyet gyakran a szentmise elején felolvasnak. A kérelmező rendszerint miseadományt ad. Miseszándékot bárki kérhet, önmagáért is. Lásd egyéb miseszándékok és hogyan fogalmazzuk meg a miseszándékot.

Miseszándékok könyve

A miseszándékok könyve az a nyilvántartás, amelyet az egyházjog szerint a miseszándékokat elfogadó templom plébánosának vagy igazgatójának vezetnie kell. Bejegyzik benne a bemutatandó szentmisék számát, a szándékot, a kapott adományt és a bemutatás tényét (958. kánon 1. §); az ordinárius évente ellenőrzi (2. §). A könyv védi az adományozók akaratát – általa minden elfogadott szándéknak nyoma marad. Lásd 945–958. kánon.

Néhai

A „néhai” szót az elhunyt – különösen az elhunyt keresztény – neve elé teszik a miseszándékokban, gyászjelentésekben és a megemlékezésre szánt névsorokban. A miseszándékban így szerepel: „néhai Kovács Jánosért”. Lásd hogyan fogalmazzuk meg a miseszándékot.

Szentek közössége

A szentek közössége Krisztus összes hívőjének egysége: a földön zarándokoké, a megtisztulásban levő elhunytaké és a mennyben levő szenteké, akik együtt egyetlen Egyházat alkotnak (KEK 962). Ebből az igazságból következik az elhunytakért mondott ima értelme: segíthet nekik, az ő értünk való közbenjárásukat pedig hatékonnyá teszi (KEK 958). Lásd ima az elhunytakért a Bibliában és a hagyományban.

Temetési szentmise

A temetési szentmise (gyászmise) az elhunytért a temetési szertartás keretében bemutatott szentmise; az elhunytakért mondott szentmisék között az első helyet foglalja el (A Római Misekönyv általános rendelkezései, 380). Azon a plébánián egyeztetik, ahol a temetés történik, rendszerint a plébániairodában. Temetési szentmisét a gregorianka.com oldalon nem lehet kérni, a gregorián misesorozat azonban már a temetés előtt is elkezdődhet. Lásd szentmise a temetés után.

Tisztítótűz

A Katekizmus szerint a tisztítótűz „a választottak végső megtisztulása”, akik Isten kegyelmében és barátságában haltak meg, de még nem tisztultak meg teljesen; „egészen más, mint az elkárhozottak büntetése” (KEK 1030–1031). Nem „második esély”, és nem földrajzi értelemben vett hely, hanem állapot. Az élők imával segíthetnek az elhunytaknak, mindenekelőtt az eucharisztikus áldozattal (KEK 1032). Bővebben: a tisztítótűz az Egyház tanításában.

Tricenario Gregoriano

A Tricenario Gregoriano a Szent Zsinati Kongregáció 1967. február 24-i nyilatkozata (AAS 59 [1967], 229–230. o.), amelyet VI. Pál pápa megbízásából adtak ki. Kimondja, hogy az előre nem látható akadály vagy más észszerű ok miatt megszakadt harminc gregorián szentmisés sorozat megőrzi gyümölcseit, a papnak pedig kötelessége mielőbb kiegészíteni. Lásd Tricenario Gregoriano – a teljes szöveg.

Források

• A Katolikus Egyház Katekizmusa, 958, 962, 1030–1032, 1471 – vatican.va
• Egyházi Törvénykönyv, 901., 945–958. kánon – vatican.va
• Papi Kongregáció, Mos iugiter dekrétum (1991) – vatican.va; Papsági Dikasztérium, 2025. 04. 13-i dekrétum – vatican.va (PDF)
• Tricenario Gregoriano nyilatkozat, 1967. 02. 24., AAS 59 (1967), 229–230. o. – liturgista.pl (lengyelül)
• Jezsuiták, Szent István-plébánia, „Intencje mszalne” (lengyelül) – szczepan.jezuici.pl