Az 1967-es Tricenario Gregoriano – a gregorián misesorozat folytonosságának szabályai

Milyen dokumentumról van szó?

A Tricenario Gregoriano a Szent Zsinati Kongregáció rövid nyilatkozata (lat. declaratio) 1967. február 24-éről, amelynek címe De continuitate celebrationis Missarum Tricenarii Gregoriani – „A gregorián harmincnapos misesorozat bemutatásának folytonosságáról”. A név, amelyen idézni szokás, a kezdőszavaiból származik. A dokumentumnak egyetlen célja van: eldönteni, mi történik a gregorián misesorozattal, ha a harminc szentmise sorozata megszakad.

Ki adta ki, és hol jelent meg?

• Kibocsátó: a Szent Zsinati Kongregáció (Sacra Congregatio Concilii) – a Római Kúria hivatala, amelyet még 1967-ben Papi Kongregációra neveztek át.
• Kinek a megbízásából: a nyilatkozatot „VI. Pál pápa megbízásából” adták ki (de mandato Summi Pontificis Pauli VI).
• Aláírók: Pietro Palazzini érsek, a kongregáció titkára, és Florenzio Romita altitkár.
• Megjelenés: „Acta Apostolicae Sedis” 59 (1967), 229–230. o. – a kongregáció aktái között, közvetlenül a bűnbánati napokkal kapcsolatos, ugyanazon a napon kiadott válasz után.

A teljes szöveg

Magyar munkafordításunk a latin szöveg alapján:

A harminc gregorián szentmise sorozata, ha előre nem látható akadály (például váratlanul fellépő betegség) vagy más észszerű ok (például temetési vagy esküvői szentmise bemutatása) miatt megszakad, az Egyház rendelkezése alapján megőrzi az engesztelő ima azon gyümölcseit, amelyeket e harmincadnak az Egyház gyakorlata és a hívek jámborsága eddig is tulajdonított, megmaradván a celebráló pap kötelessége, hogy a harminc szentmise bemutatását mielőbb kiegészítse. Az ordinárius pedig megfelelően ügyeljen arra, hogy ilyen fontos ügyben ne férkőzzenek be visszaélések.

A latin szöveg az „Acta Apostolicae Sedis” szerint:

„Tricenario Gregoriano, quod ex improviso impedimento, (e. g. superveniente morbo), aut ex alia rationabili causa, (e. g. celebratione Missae funeris vel sponsalium), interrumpitur, ex dispositione Ecclesiae, fructus suffragii servantur, quos eidem Tricenario praxis Ecclesiae et pietas fidelium hucusque agnoverunt, firma obligatione Sacerdotis celebrantis quamprimum complendi celebrationem triginta Missarum. Ordinarius vero opportune invigilet ne in re tanti momenti abusus irrepserint.”

Magyarázat lépésről lépésre

Mikor nem árt a megszakítás?

A dokumentum az okok két csoportját nevezi meg. Az első az előre nem látható akadály – lat. improvisum impedimentum, a hirtelen betegség példájával (superveniente morbo). A második a más észszerű ok (alia rationabilis causa) – erre példa a temetési vagy esküvői szentmise, amelyet a papnak más szándékra kell bemutatnia. Mindkét példa szemléltetésként („például”) szerepel, nem zárt felsorolásként.

Mi marad meg?

A kulcsfontosságú megfogalmazás: fructus suffragii servantur – „megmaradnak a közbenjáró ima gyümölcsei”. Azokról a gyümölcsökről van szó, amelyeket a gregorián misesorozatnak „az Egyház gyakorlata és a hívek jámborsága eddig is tulajdonított”. A nyilatkozat tehát nem határoz meg új lelki hatásokat, és nem is méri őket; csak azt állapítja meg, hogy az indokolt okból bekövetkező megszakítás nem veszi el őket. Mindez ex dispositione Ecclesiae – „az Egyház rendelkezése alapján” – történik.

A pap kötelessége

A gyümölcsök megmaradása semmi alól nem menti fel a papot. A nyilatkozat hangsúlyozza „szilárd kötelességét” (firma obligatione), hogy a harminc szentmisét mielőbb (quamprimum) kiegészítse. A sorozatot tehát be kell fejezni, nem pedig abbahagyni.

Az ordinárius felügyelete

Az utolsó mondat az ordináriusra bízza, hogy „ilyen fontos ügyben” ne férkőzzenek be visszaélések. A könnyítés valódi akadályokra vonatkozik – nem válhat ürüggyé a gregorián misesorozatok tetszőleges megszakítására.

Mit változtatott a nyilatkozat?

A dokumentum maga nem írja le a korábbi előírásokat, de címe és tartalma megmutatja, milyen kérdésre felelt. Addig a harminc szentmise folytonosságát szigorúan értelmezték: a megszakítás az egész sorozatot kérdésessé tette. Az 1967-es nyilatkozat elfogadja, hogy az előre nem látható vagy észszerű okból megszakadt sorozat megőrzi gyümölcseit, feltéve, hogy a hiányzó szentmiséket haladéktalanul pótolják. A folytonosság követelménye megmaradt – csak a senki hibájából nem bekövetkező megszakítás következményeit enyhítették.

A vétkes megszakításról viszont a nyilatkozat semmit sem mond. A lelkipásztori gyakorlatban úgy tartják, hogy ha a pap saját hibájából mulasztott el egy szentmisét, a sorozatot elölről kezdik. A húsvéti szent háromnapot sem említi külön, bár nagypénteken nem mutatnak be szentmisét. Ezeket a kérdéseket gyakorlati szempontból a megszakítható-e a gregorián misesorozat című cikkben tárgyaljuk.

Miért fontos ez a családoknak?

A nyilatkozat biztosítékot ad a kérelmezőknek, hogy a pap betegsége vagy egy váratlan temetés a plébánián nem teszi semmissé a felajánlott gregorián misesorozatot. Az Egyháznak a halál utáni megtisztulásról szóló tanítása szerint az elhunytakon mindenekelőtt az eucharisztikus áldozattal segítünk (KEK 1032), és az Egyház gondoskodik arról, hogy ezt az imát lelkiismeretesen végezzék. Magáról a gyakorlatról a gregorián szentmisék oldalon olvashat bővebben, kezdeteiről a gregorián szentmisék történetében, az imádság más formáiról pedig az egyéb miseszándékok áttekintésében. Ha harminc szentmisét szeretne felajánlani egy szeretteiért, kérjen gregorián misesorozatot plébániánkon.

Források

• Acta Apostolicae Sedis 59 (1967), 229–230. o. (PDF, vatican.va)
• Liturgista.pl – a „Tricenario Gregoriano” nyilatkozat lengyel fordítása
• Jezsuiták, Szent István-plébánia – miseszándékok (lengyelül)