Részt kell venni a gregorián szentmiséken?

Röviden

Nem, nem kell. Sem a kérelmezőnek, sem az elhunyt családjának nem kötelessége részt venni a gregorián szentmiséken. A harminc szentmise mindegyikét a szándékot elfogadó pap mutatja be, és ő köteles azt az elhunytért felajánlani. A szentmise értéke nem attól függ, ki van jelen a templomban. A szeretteink jelenléte és imája nem feltétel, hanem ajándék: kísérhetjük az elhunytat otthoni imával, saját plébániánkon vett szentáldozással, érte felajánlott búcsúval és jócselekedetekkel.

Miért nem feltétel a család jelenléte?

A szentmise Krisztus áldozata, amelyet az Egyház Istennek bemutat – az elhunytakért is, hogy eljussanak Isten színelátására (KEK 1371). A miseszándékot a pap személyesen vállalja: aki elfogadta az adományt, és vállalta a szentmise bemutatását, kötelezett marad (949. kánon). Az adományt adó hívő ezáltal bekapcsolódik az Egyháznak a szolgáiról és műveiről való gondoskodásába (946. kánon) – nem „vásárol” jelenlétet az oltárnál, és nem is kell azt biztosítania.

Magára a gregorián misesorozatra vonatkozó előírások is kizárólag a pap kötelességeiről szólnak. Az 1967-es „Tricenario Gregoriano” nyilatkozat emlékeztet, hogy a celebránsnak mielőbb ki kell egészítenie a sorozatot, ha az megszakad; a család részvételét egyáltalán nem említi. Arról, hogy a szentmiséket különböző helyeken és különböző papok is bemutathatják, az egy templomban kell-e bemutatni a gregorián szentmiséket című cikkben írunk.

A gregorián misesorozat és a vasárnapi szentmise kötelezettsége

A kettőt könnyű összetéveszteni. A vasárnapi és parancsolt ünnepi szentmisén való részvétel kötelezettsége minden katolikusra vonatkozik (1247. kánon) – függetlenül attól, kért-e valamilyen szándékot. A gregorián misesorozat ezt a kötelezettséget sem nem növeli, sem nem helyettesíti. Elég, ha vasárnap saját plébániáján vesz részt a szentmisén; az egyetemes könyörgések alatt vagy a szentáldozás után csendben Isten oltalmába ajánlhatja az elhunytat, akiért a sorozat folyik. Nem kell olyan templomot keresnie, ahol éppen gregorián szentmisét mutatnak be.

Hogyan kísérjük az elhunytat harminc napon át?

Az Egyház az elhunytak megsegítésének különböző formáira buzdít: imára, alamizsnára, búcsúkra és a vezeklés cselekedeteire, mindenekelőtt pedig az eucharisztikus áldozatra (KEK 1032). Ez utóbbit a gregorián misesorozat biztosítja; a többi forma a család része lehet.

Ima a szentmise időpontjában

A visszaigazolásban megadjuk a harminc szentmise mindegyikének napját és időpontját. Sok család ezt arra használja, hogy ugyanabban az időben megálljon egy pillanatra: elmondja az „Adj, Uram, örök nyugodalmat” imát, egy tized rózsafüzért, vagy elolvassa a napi evangéliumot. Néhány rövid szöveget az ima az elhunytakért oldalon talál.

Szentmise és szentáldozás saját plébániáján

Aki teheti, néhány napon részt vesz otthon a szentmisén, és a szentáldozás után Isten oltalmába ajánlja az elhunytat. A II. vatikáni zsinat a liturgián való „teljes, tudatos és tevékeny részvételről” beszél (Sacrosanctum Concilium 14) – ez arra a szentmisére vonatkozik, amelyen valóban jelen vagyunk, nem pedig arra, amelyet egy másik országban mutatnak be. Érdemes emlékezni arra, hogy ugyanazon a napon csak olyan szentmisén lehet újra áldozni, amelyen részt veszünk (917. kánon).

Az elhunytért felajánlott búcsú

A búcsút önmagunknak nyerhetjük el, vagy felajánlhatjuk az elhunytakért (KEK 1479). A teljes búcsúhoz szentgyónás, szentáldozás, ima a Szentatya szándékára és a bűnhöz való minden ragaszkodástól való mentesség szükséges. A részleteket, különösen november első napjaira vonatkozóan, a teljes búcsú az elhunytakért című írásban ismertetjük.

Alamizsna és jócselekedetek

A rászorulónak nyújtott segítség, egy magányos ember meglátogatása vagy a családi kiengesztelődés, ha az elhunyt szándékára ajánljuk fel, szintén az emlékezés hagyományos formái közé tartozik, amelyeket a Katekizmus említ.

Egyszerű terv egy hónapra

Ez csak javaslat, nem követelmény:

• naponta – rövid ima a visszaigazolásban megadott misekezdés idején;
• vasárnaponként – szentmise saját plébániáján, a szándékkal a szívében;
• egyszer ebben az időszakban – szentgyónás és az elhunytért felajánlott búcsú;
• az utolsó, harmincadik napon – hálaadó ima az életéért.

Ha valamelyik nap megfeledkezik az imáról, semmi sem „romlik el”: a folytonosság a pap által bemutatott szentmisékre vonatkozik, nem a család imájára.

Részt lehet venni személyesen valamelyik szentmisén?

A honlapunkon kért szentmiséket elsősorban a białyniczei kegyhelyen mutatják be, valamint Kelet-Fehéroroszország más plébániáinak papjai. Ha részt szeretne venni valamelyiken, írja meg ezt a jelentkezésben – e-mailes válaszunkban megadjuk, hol és mikor mutatják be.

Hogyan kérhet gregorián misesorozatot?

Elég egyetlen elhunyt neve. A szándékot az űrlapon, e-mailben vagy WhatsAppon jelezheti; e-mailben válaszolunk időpontjavaslattal, a miseadomány megérkezése után pedig legkésőbb két napon belül elküldjük a visszaigazolást. Lépésről lépésre az így kérhet gregorián szentmiséket című útmutatóban írjuk le, hogy maga a sorozat mi, azt pedig a mi a gregorián misesorozat oldalon. Ha minden világos, azonnal kérhet gregorián misesorozatot online.

Források

• A Katolikus Egyház Katekizmusa – 1032, 1371, 1479
• Egyházi Törvénykönyv (1983) – 917., 946., 949., 1247. kánon
• „Tricenario Gregoriano” nyilatkozat, 1967. 02. 24., AAS 59 (1967), 229–230. o.: vatican.va; lengyel fordítás: liturgista.pl
• II. vatikáni zsinat, „Sacrosanctum Concilium” konstitúció (lengyelül) – 14